Chernel István
1865-ben született Kőszegen; magyar ornitológus. 1887-ben Erdélyben ismerkedett meg és kötött életre szóló barátságot Herman Ottóval, a polihisztor természettudóssal.
Állandóan járta az országot, madártani megfigyeléseiről naplót írt, jegyzeteket készített. 1891 nyarán feleségével - aki fő segítőtársa volt - Norvégiába utazott. Tromső szigete és környékének madárvilágát tanulmányozták. Elsőként bizonyították, hogy a rozsdástorkú pityer (Anthus cervinus) és a víztaposó (Phalaropus hyperboreus) e szigeten fészkel.
Chernel Norvégiában figyelt fel a sí használatára is. 1893-tól több cikket írt e sport népszerűsítése érdekében, sőt 1897-ben kiadta "A lábszánkózás kézikönyve" című kötetét, az első könyvet Magyarországon, mely e kellemes sporttal foglalkozik. A bőven illusztrált mű kimerítően tárgyalja a lábszánkózás keletkezését, gyakorlati értékeit. Felsorolja a lábszánkók típusait, tanácsot ad használatukhoz. A ma is értékes munka a maga korában nagy előrelépést jelentett a sísport magyarországi meghonosításában. Az ő nevét viseli az 1972-ben avatott kőszegi sípálya.
1899-ben adta ki fő művét: "Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre" - ez volt az első olyan, tudományos madártani könyv, amit magyar szerző írt. A monumentális munka 22 évi gyűjtés eredménye, és külföldön is megismertette szerzőjét, akit ezek után számos kongresszusra hívtak meg.
A madártan művelése mellett, bekapcsolódott az állatvédelem, főként a madárvédelem munkájába. 1902-ben megalakította az Országos Állatvédő Egyesület kőszegi fiókegyesületét. Az egyesület fő feladata a gyakorlati madárvédelem volt (fészekodúk készítése, kihelyezése, madarak téli etetése). Ő honosította meg hazánkban a madárodúkat és madáretetőket, amelyeket először a háza körüli parkban helyezett el.
Még abban az évben - az amerikai "Day Birds" mintájára - megszervezte a Madarak és Fák Napját Kőszegen.
Egykori kőszegi kertjében 1965-ben nyitották meg a Chernel-kert Arborétumot, ami mellett madárvédelmi mintatelep is működik; mindkettőt a Őrségi Nemzeti Park igazgatósága kezeli. Ugyanitt 1972-ben nyitották meg a Chernel István és Bechtold István munkásságát bemutató emlékmúzeumot. A kert előtt emlékmű magasodik.
Kiváló természettudós, előadó, vadász, síelő, zenerajongó, zeneszerző, fényképész, író, a nép barátja, a madárvilág elmélyült kutatója és védelmezője volt Chernel István, akinek egy 1901-ben, naplójába leírt gondolata akár korunk ars poeticája is lehetne: "A XX. század kezdete! Fejlődjön és jusson belátásra az emberiség - bolygónkon az önzetlenség, szeretet, béke és boldogság honoljon!" E szép jelzőket pedig mi más ihlette az akkor 36 éves tudósnak, mint a madárvilág búvárlása.
